Apokalipszis

Eljött ez a nap is, tudtuk mi előre.
A múlt az megvolt, de nem lesz már jövőre.

Füstös az ég alja, fekete az égbolt,
Már azt sem tudtuk, hogy nappal vagy éj volt.

Nem tudtuk hol vagyunk, ami volt, elégett,
Isten azt gondolta, életből elég lett.

Téglalap vonalhoz beterelt emberek.
Lávától féltik az égetett sebeket.

Mi is ott állunk már, kézen fogva, ketten.
Semmit sem mondunk, mert az fájdalmas lenne.

Nekem volt igazam, mégsem vagyok boldog,
Soha nem kívántam neked ezt a Poklot.

Sötétség van belül, szorongás, félelem,
Angyalok vetnek ránk sugárzó fényeket.

Szépen sorba mennek, mindjárt jönnek értem,
Mivel te pogány vagy, itt kell hagynom téged...

Eljött ez a nap is, tudtam én előre.
Végleg el kell válnunk, biztosan örökre.

2011-09-21


A barátom pogány, én keresztény vagyok, így a hitem szerint a pokolra jut. Nekem ez így nem tetszik, de ez van. Úgyis meghalunk, nem? Akkor meg hadd szeressem még egy kicsit...

Problémamegoldás

Nincs élete, nincs senkije,
Hogy megossza a sok gondját?
Hát mondja el mindenkinek!
Ugye az is egy megoldás...

Kellene egy társ, egy baba,
Mert már ketyeg az órád?
Játszd, hogy jobb, hogy szabad vagy!
Mert hát az is egy megoldás.

Megcsalod a párod, ittál...
Aztán persze elhagy, hoppá!
Utána hiszti, meg sírás,
Mert ugye nincs jobb megoldás...

Ne gondolj előre, minek?
A baj úgyse talál rád!
Ha igen, aggódj túl mindent,
Hiszen az is egy megoldás.

Most valami nehéz nem megy?
Időt minek pazarolj rá?!
Add fel, hülyén csak könnyebb lesz,
Mert hiszen nincs más megoldás!

Valami nem jó, nem elég?
Fejlődni minek most már?
Jobb, ha marad a büszkeség,
Mert a semmi is megoldás.

Fájdalom, kín és lilulás,
A teste egy nagy háborgás?
Szedjen be sok-sok pirulát,
Mert az mindenre megoldás.

Kimerültek a földek, nincs
Elég kaja utánpótlás?
Gyártsd azt, melyre szükségem sincs!
Hiszen ez is jó megoldás.

Töröljük el a logikát!
Fölösleges gondolkodás...
Így is lehet élni, simán!
És végre kész a megoldás.

2011. 08. 30

Ez a "pár" dolog idegesít mostanában. Miért nem tudnak gondolkodni az emberek? Miért züllik el ennyire a világ és a társadalom? Minden versszakban olyat kritizáltam, amivel sok bajom van, de minegyikben ez a kérdés, hol a logika és a józan ész? 

Az elsőről gondolom mindenkinek eszébe jutnak a facebook huszárok, akiknek semmi dolguk, mint életük minden egyes pillanatát kiírják? Na, ők. Következő egy újabb kultusz, a szingli lét. A következő még egy logikátlanság... :) Nem fogom végig elemezni, remélem tetszik nektek. :) 
 

Keringő

Egy szép bálon vagyok
Tökéletes minden,
Felkér az angyalom:
- Egy keringő, Kincsem?
Minden jó és szép, de
Zavar a szárnya.
Így kellene élnem?
Lecserélem másra.

A mostani társam
Egészen kellemes.
De sokszor hibáznak
Hiszen csak ember, ne...
Pedig élvezem ám,
De inkább leintem
Egy másik partner vár...
Óh, az a tekintet.

Gyere hát, ördögünk,
Már csak te maradtál.
Rád várok, pörögjünk,
Végre megkaphattál.
Véres, szép támadás
Lábunk gyors táncot jár.
Hányinger, kínhalál,
De ez a legjobb tánc.

2011. 08. 28

Egy álmom alapján készült vers, remélem tetszeni fog nektek. :) 

Könnyek

Kérlek könnyek, ne,
Ne most jöjjetek!
Jöjjetek máskor,
Nagy boldogságkor…

Miért szerettek?
M’ért követtek el
Piros orcámon
Öngyilkosságot?

Kis cseppem, miért,
Mondd csak meg, miért
Menekültél el
Sietve, félve?

Olyan rossz nálam?
Talán mást vártak…
Talán több máshol,
Amire vágytok?

Miért kérdezek?
Miért érdekel?
Kinek kellenek
Kis sós vízcseppek?

Tovább ne töprengj,
Ne kérdezz többet!
Ezek csak könnyek,
Ezek csak könnyek.

Kérlek könnyek, ne,
Ne most jöjjetek!
Jöjjetek máskor
Szépen halnátok…

Sírgödör

Az idő ássa sírunk
Mélyebbre, mélyebbre.
Aztán már csak mi sírunk
Élet volt, élet lesz.

Egy perc, egy csók, egy élmény,
Már nagyobb és nagyobb,
Jaj, Drágám, ugye élsz még?
Megfagyok, elfagyok.

Mélyül a sír, elférek?
Maradjak, vagy menjek?
És majd hol lesz a vége?
Pokol, vagy a mennyek?

Mintha gödörben élnék,
Eget sem látom már
És az aljára érnék…
Minden perc haldoklás.

2011-07-17

Az élet egy folyamatosan mélyülő sírgödör. Talán kicsit morbidnak hangzik, de igaz, hiszen minden percben folyamatosan közelebb vagyunk a halálhoz, nem? Sajnos az élet velejárója a halál is.

 

A mai világ

Régi filmet nézek,
Suhannak a képek,
Csodálom a szépet,
Embert, ruhát, éltet.

A szaga a bőrnek!
Gyöngysoros dáma.
A kapucsengősnek
Nem kell a lakája.

Egyedik a dolgok,
Olyan bájos minden!
Annyira bánom, hogy
Ilyen most már nincsen.

Tucat világom már,
Egyformák a szépek.
Menő a másolás,
Egyforma az élet.

Talán nem is kell nagyon sokat magyaráznom. Miért lett ennyire birka mindenki? Hová tűnt az egyediség? 

Persze most nagyon menő egyedinek lenni, ezt nem tagadom, csak az a baj, hogy mindenki ugyanúgy akar egyedi lenni. Mondjuk hirtelen elkezd valaki hatalmas virágot, szemétből készült ékszert vagy bohóccipőt hordani, és ezt sokan teszik még ezt rajta kívül, akkor az nem lesz egyedi.

Akkor a sorozatgyártott bútorokról, ruhákról, ékszerekről és gondolatokról(!), nem is beszéltem. "Éljünk a mának!" "Mindegy, csak dolgozni nem akarok" "Nem érdekel mit gondolnak mások, én így érzem jól magamat". Ismerősen hangzik? 

"Szeretlek!"

Csak egy szó a „Szeretlek!”,
De mondani kellhet, mert
Vakok az emberek
Meglátni a tetteket.

Annyi embernek annyi mindent jelent ez a szó, de persze sokan mondják azt is, hogy ez csak egy szó. De akkor miért ilyen fontos ez? Hiszen senki nem ugrott a másik nyakába azért, mert azt mondta, hogy "asztal", "köszörű" vagy "sajtos makaróni". Az utóbbi már csak azért se lehet, mert az két szó.

Természetesen pártolom azt az oldalt is, amely szerint a tettek a lényeges dolgok egy kapcsolatban. De, amint a versben is látszik, én a két oldal között helyezkedem el. Szerintem mindenki döntse el maga, hogy kinek hisz, vagy mit gondol. Ha azon gondolkodsz, hogy mondjad-e valakinek, akkor csak az a kérdés, hogy vannak-e tettek mögötte, mert anélkül tényleg nincs értelme. Ha vannak, akkor azzal számolnod kell, hogy ez nagyon jól esik az embernek. És néha az ilyenre sincsen felkészülve az ember. :)

A vezetés

A kormány, az vezet főleg.

Lehet jobb, vagy bal oldali,

Nem fog semmin változtatni.

Csak a pénzért hajt, s a tőke,

Vezeti a vezetőket.

Csak rontanak a helyzeten

Az emberek, nem kellenek,

A motor hajt, s visz előre.

2010.

Egy kis politika, nyelvi szójátékokkal főszerezve. Végülis ki beszél itt politikáról, én csak a vezetésről beszélek... :)

Ha valaki vitatkozni akarna velem, azt megteheti, természetesen senki nem tiltja meg. Viszont érdemes elgondolkozni, hogy mi lehet a megoldás, amikor már nem csak a gazdaság ennyire pénzorientált, hanem maga az ember is. És a saját, önző érdekében. A módszerek lehetnek mások, az indokok is, az eszmék is, ami mögé burkolózva végigcsinálják ezt, de az érdekek ugyanazok. A pénz.

Megoldásom nincs, és nem is lesz. Én nem leszek politikus, nem tudok megoldást rá. Az ember ilyen, és már nem lehet megváltoztatni. Ha bárki mást gondol, attól féljünk, mert az "új ember" ideológiákból eddig csak vérfürdő és halál lett. Nincs megoldás, és nem is tudok mást mondani már.

Ez a világ megérett már a pusztulásra.

Csak egy vers

Nincsen itt vágy,
Ezek szavak.
Nem pedig más
Gondolata.

Nincs szeretet
Ez egy mondat.
Nem is lehet
Saját gondja.

Nincsen talány,
Ezek sorok.
Elnyűtt ma már,
Amit mondok.

Ez csak egy vers,
Lenyomatás.
Erőtelen
Próbálkozás.

2011. 05. 31 

 Magritte: Ceci n'est pas une pipe című képe ihlette ezt a verset. Azt próbáltam megfogalmazni, hogy mennyire reménytelen kifejezni azokat a gondolatokat, érzéseket és élményeket, amiket megélünk. Azért az ember próbálkozik, és ennek az eredményeit láthatjátok ti is.

Mert semmi értelme sincs verset írni. Semmi értelme sincs, talán van valami hatása a társadalomra? Elérek vele valamit? Megváltom a világot? Semmi... A társadalomnak semmi szüksége sincs költőkre, azok csak bajkeverők. Talán meg kell barátkoznom a gondolattal, hogy én is az lettem. :) 

Lélektöredék

Üvegszilánk van ott,
Egy tükördarabka,
A lelkem egy része,
Inkább ottmaradna.

Eldobtam, már nem kell,
Odavetem másnak,
Nevezhetjük akár,
Életfelfogásnak.

Bele-belenézek,
Csak a szemem látom.
A lelkem tükrének
Csak egy mását várom.

Ha más tekint bele,
Talán más is látszik.
A tükörben a lesz,
Amire csak vágyik.

Vége van a versnek,
Befejeztem végre.
Odaadom nektek,
És az ihletért élek.

2011-05-13

Remélem tetszeni fog. :) 

 

A költészet

Mi is a költészet?
Aranyos kis láda.
Hogy a szép érzések
Be legyenek zárva.

Mi is a költészet?
Egy fénylő fénysugár.
Amiért csak élek
A haldoklás után.

Mi is a költészet?
Rongyos kis füzetke.
S a rímek elférnek
A szamárfülekre.

Mi is a költészet?
Napló az érzésnek.
És ott tovább élnek
Szerelmek, féltések.

Mi is a költészet?
Ritmus, rímek, képek.
És a köztes részek
Na, az a költészet.

2011. május 11.

Egy kis elmélkedés, semmi több. :)
 

Temetés

Valaki szeret,
Valaki ragyog,
Valaki levert,
Valaki halott.

Valaki most sír,
Valakiért kár.
Valahogy a szív,
Valakiért fáj.

Valaki csak van,
Valamiért él.
Valaki itt van,
Valamiért még.

Az érzés meghalt,
És én siratom.
Valami meghalt,
És én se vagyok. 

 Senkim nem halt meg, csak egyszerűen egy leírást akartam adni, hogy milyen szituációban lehetnek azok az emberek, akikkel viszont megtörtént. A sok határozatlan valaki, valami és társai közé mindenki illeszthet azt, amit akar.

Tudom, hogy nem illik ilyen verssel kezdeni egy blogot, de úgy éreztem, talán ez írja le a legjobban, hogy milyen is az a nyikorgó sötétség. Hasonló című verssel majd jelentkezem valamikor a jövőben.